A szakirodalomból tudtam, hogy az értelmi fejlesztés - a mozgásfejlesztés mellett - szintén egy nagyon fontos terület, amibe minél előbb bele kell vágnunk. Szeptember elején meg is volt az első "óránk" a Gézengúzban és átkerültünk egy új terapeutához Gabihoz. Nem volt kétségem afelől, hogy Picúr azonnal megszereti és elfogadja Őt, mert egy végtelenül kedves, magabiztos hölgyemény aki több szakterületen is jártas. Külön kiemelném, hogy a mimikája valami fantasztikusan kifejező és rengetek ötlete van és hihetetlenül tapasztalt. Nagyon örülök, hogy Móni hozzá "passzolta" át Picúrt :).

Úgy gondoltam, hogy valamit valamivel tudatosan fogunk "játszani" és ez által tekergetjük majd Picúr agytekervényeit. Láss csodát így is lett és magam is elképedtem rajta, hogy az anyukák szerintem ösztönösen alkalmazzák is a "feladatokat". Hagy mondjak egy - két példát mire célzok pl. a toronyépítés és annak eldöntése, tálba vagy dobozba ki - be pakolás... Ezeket a gyerekek amikor nagyobbak maguktól is játsszák szerintem. Mi most mindezeket lassacskán alapjaitól kezdve felépítjük a 10 hónapos Picúrnál. Kezdve ott, hogy először megkapja a "portékát" ismerkedés céljából pl. vödrök, karikák, csipesz, tálak..., majd pár nap múltán mikor már mindent jól megnézegetett, összenyálazott és szétdobált elkezdjük gyakorolni a feladatsorokat. Amint magabiztosan végzi majd feladatát, akkor egyre nehezítjük - úgymond ugrunk egy szintet - és pl. több darabbal, nagyobb - kisebb idomokkal folytatjuk. Fontos szempont a kéz - láb koordináció, keresztbenyúlás és a kézügyesség fejlesztése is és persze figyelni kell, hogy mindkét felével, kezével tudja ezeket. Ezek Picúrnál mind éretlenek és kell ez a tudatos "serkentés".

Örülök, hogy a tornát most ötvözzük a tudatos okosító gyakorlatokkal és valami újjal is foglalkozhatunk, mert néha már nagyon untam a megszokott gyakorlatsorokat... Igaz a "fejdolgokhoz" nehéz megtalálni az ideális időt - órát amikor Picúr nem "hiperaktív" vagy éppen fáradt, vagy nincs benne valami saját ötlettől vezérelt játékban, mert olyankor nehéz felkelteni a figyelmét. Szerintem Ő nagyon jól tuja melyik játék feladat és melyik csak mókázás, biztos vagyok benne, hogy a sokszor ismételt műveletekből már felismeri a szituációt és tudja mi fog következni, ilyenek a napi rutin dolgai mint a fürdetés rituáléja, etetés, gyógyszer bevétel vagy amikor összepakolunk és beültetem a kocsiba biztosan tudja, hogy tornázni megyünk...

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy nem egy szakirodalom és pszichológus professzor ecseteli, hogy a 3 alap dolog amik az értelmet fejlesztik azok ösztönösen az anyától és a családtól erednek. Ilyen a szoptatás, testi közelség anyával legyen az együtt alvás vagy babahordozás és a gyermek nyugalma, hogy nem hagyjuk sírni és megpróbálunk lehetőleg mindig az igényeire válaszolni, mert a stressz nincs jó hatással az idegrendszerre és a növekedésre sem. 

"A három jótanács hasznát és érvényességét nem csak a modern kutatások támasztják alá, hanem az is, hogy őseink évmilliók óta (a keskenyorrú majmok megjelenésétől) így gondozzák utódaikat, hogy azok a lehető legjobban fejlődjenek, minden szempontból. Sokszor mégis nehéz elhinni, hogy többet ér a babusgatás, mint a csodamódszerek, amikért olyan sok pénzt kifizetünk ("a semmiért csak nem kérnének ennyit"). Nehéz elhinni, hogy a bőrérzetek, a mozgás, a szoptatás és a válaszkész gondoskodás valahogyan egy olyan területre hatnak, aminek a megnyilvánulását inkább a matematikához, az olvasáshoz vagy a logikai feladatok megoldásához kötjük. Sokkal könnyebb elhinni, hogy az okossághoz a betűk és a számok vezetnek, mint hogy az egyensúlyérzék fejlődése, az érzelmi biztonság vagy a szabad játék alapozza meg az értelmi fejlődést. Nem látszik, hogy értelmi fejlesztés folyik, amikor az anyuka a hátán viszi vagy az apuka a levegőbe dobálja a gyerekét. Pedig de." Cikk folytatása itt.

Minden játék és gyakorlat mögött ott van tudatosság, de több dologra Picúr egyedül is rájött már. Gyakran csak akkor csinálja meg az "elvártakat" amikor nem ülök mellette, csak az ajtóból lesve látom meg. Az Ő kis játszómatracán van millió féle játék és általában Ő maga dönti el mivel akar játszani és az ilyen spontán dolgok saját ötlettől vannak vezérelve és ezt is egy fontos gyakorlatnak tartom.

Még nem tudjuk milyen értelmi szintet fog egyszer Picúr elérni, de nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy rengeteg szeretet vegye Őt körül és hogy amit csinálunk azt örömmel tegye. Nekem egy jó kedélyű és kedves gyerek többet ér mint egy mogorva zseni gyerek B).