2016. már 04.

Ajánló - Panka naplója

írta: IgenPicur
Ajánló -  Panka naplója

Gyöngy Anna könyvének ajánlója

"Gyöngy Anna naplója arra példa, hogy milyen természetes módon lehet együtt élni egy fogyatékos gyerekkel. A kedves, humoros, sokszor megható napló-bejegyzésekből a könyv végére érve megállapíthatjuk: ha fogyatékosaink közöttünk nőhetnek fel, tartalmasan és szórakoztatóan töltjük velük az időt, akkor boldog, önbizalommal teli, teljes életük lehet. Ezt a naplót nemcsak az teszi különlegesség, hogy két és fél éven keresztül követi nyomon egy Down - szindrómás kislány beszédfejlődését, gondolatainak és érzéseinek gazdagodását, hanem az is, hogy a leírt események Katalóniában zajlanak, ahol Panka egy iskolába járhatott a fiútestvéreivel. Panka négy ország óvodáját, illetve iskoláját próbálta ki. Mindenütt megállta a helyét. Jelenleg angol iskolába jár, rendes iskolába, mégpedig az első naptól kezdve lelkesen és boldogan. Ha nem érti valaki, hogyan lehetséges ez, ne sajnálja elolvasni ezt a könyvet. Az első kézből kapott feljegyzésekből sok mindent megtudhat.

Gyöngy Anna Edinburgh, 2002."


Már említettem, hogy éppen amikor "kissé" magam alatt voltam segítségemre jött a fent említett könyv. Hát fogtam magam és megkerestem Annát (Éljen az Internet!), hogy megköszönjem neki ezt a fantasztikus naplót és megkérdezzem, hogy van a lánya. A gyerekkori kislányt a könyvből nagyon a szívembe zártam és furdalt a kíváncsiság, hogy vajon milyen lehet most felnőtt nőként.

Levelezéseink és beszélgetésünk során kiderült, hogy Anna már korábban írt egy kézikönyvet "Anyai tapasztalatok" címmel kimondottan a baba korról amit az ÉFOÉSZ összekötött még egy másik munkával és a "Van segítség, kézikönyv szülőknek" címmel jelent egy kötetben. Ez lenne igazából számunkra a kezdésnek megfelelő, mert ugye a Napló már a későbbi időszakról (óvoda - iskola) szól. Még egyszer megnéztem a Down Dada Szolgálat brosúráján az ajánlott olvasmányok között nem szerepel az Anyai tapasztalatok, sem pedig a Van segítség kézikönyv. A kézikönyvet most rendeltem meg az ÉFOÉSZ-től Anna segítségével itt. A korai fejlesztő központ támogató alapítványnál egyébként a látássérülés szakirodalomhoz van besorolva.

Visszatérve a Naplóhoz nekem most pont arra volt szükségem, hogy első kézből olvassak arról milyen perspektívája van egy DS-es gyereknek óvodás-kisiskolás korában. Jó motiváció ahhoz, hogy megerősítsen abban, hogy mit lépjünk később. Most még távolinak és néha reménytelennek tűnik Picúr jövője. És nem azért mert ne lennénk képesek rá megteremteni a feltételeket, csak tudom mennyi akadályba fogunk még ütközni.

Panka családja Katalónia után Skóciába vette az irányt, ahol mai napig is élnek. Ebben az időszakban íródott a Levelek Skóciából című napló (elérhető itt), amely egyenként oszt meg történeteket a család életéről Pankát is beleszőve természetesen.

Elárulom, hogy Panka egy nagyon jó példa arra, hogy egy DS-es gyermek, felnőtt, lány vagy nő bárhol megállja a helyét a világban. Nem kell más hozzá csak a családi kötelék és az a rengeteg anyai szeretet. Mára a kislányból egy normál gimnázium és szakiskola után lelkesen dolgozó, önbizalommal teli, szinte teljesen önálló hölgyemény vált. Megjelenésére igényes, céltudatos, kitartó, jó szívű, figyelmes és szenvedélyesen hódol kedvenc hobbijainak, mint a tánc és az úszás. 

"Ha nem érti valaki, hogyan lehetséges ez, ne sajnálja elolvasni ezt a könyvet. Az első kézből kapott feljegyzésekből sok mindent megtudhat."

 

 

Most megosztok néhány motiváló gondolatot amit én kaptam Annával való levelezésem során "aggodalmaimmal" kapcsolatban:

"Nagyon szeretném, ha az anyai tapasztalatokat minél hamarabb beszereznéd, mert, mint mondtam, abban pont az van leírva, hogy ebben az idős korban miket csináltam. A jelbeszédet én kezdtem Magyarországon, mindenki ellenem volt. Nekem hihetetlen jó tapasztalatom volt vele."

"A sportolást nagyon fontosnak tartom. Annak idején olvastam egy doktori értekezést arról, hogy azok a DS gyerekek, akiket sportoltattak, felnőtt korukra teljesen arányos alkatú egyénekké váltak. Pankánál ez teljesen igaz. Hihetetlen arányos a testalkata."

 

"Pankának nagyon jó a koncentrációs készsége. Ezeket a pár hetes korától kezdett fejlesztő gyakorlatokkal értem el. Sajnálom, most utólag, hogy nem csináltam a legkisebb fiammal. De nagyon fontos!!! nem órákat csináltuk, csak 10-15 percet naponta. Ezek a játékok külön dobozban voltak, és csak akkor vettük elő, ha foglalkoztam vele."

 

"Az anyai tapasztalatokban van egy összeszedett mondóka gyűjtemény, és hogy milyen mozdulatokkal kötöttem össze."

 

"A legtöbbet egymástól tanulnak a gyerekek. így, ha van rá lehetőséged, érdemes 1-2 órára bölcsődébe adni Elődöt."

 

"Pankában soha semmilyen agresszivitás sem volt."

 

"A beszédfejlesztése túlságosan jól sikerült. Ha nem állítod le, képes több órán keresztül beszélni. Hihetetlen a beszédigénye."

 

"Most már a latin tánc és a skót tánc Panka mindene. Volt egy C.S. Lewis korszaka, aztán egy Harry Potter korszaka, de most ezeket sem szereti már. Most egy évig egy állatszakértőbe zúgott bele, annak az expedíciós könyveit szerette, az ő előadásaira kellett eljárni, de most csak a Szombatesti láznak megfelelő táncokat nézi a youtube-on."

 

"A tapasztalat az, hogy a legfejlettebb DS egyének nagy családokban nőnek fel. A testvérek nagyon sokat számítanak. Abban is, hogy helyére tegyed őt is, ne csak az ő fejlesztéséből álljon a világ. Ugyanolyan elvárások legyenek vele szemben. Vannak atipikus esetek, amikor például a DS autisztikus jelleggel párosul, de ezeket a ritka eseteket levéve egy Downos gyerek kitűnően tud szocializálódni."

 

"Na, búcsúzom, ne felejtsd el élvezni Elődöt!!! A korai fejlesztés az fontos, de csak ha mindketten élvezitek. A frusztrációs érzésedre hihetetlen antennái vannak!"

 

Drága Anna, ez úton is köszönöm a lelki fröccsöt! Nagyon jól esik, hogy időt és energiát nem sajnálva, a távolból és ismeretlenül is azonnal a bizalmadba fogadtál! Külön köszönet, hogy bemutattad Pankát, nagyon megörvendeztettetek. Szeretettel, Eszter

Szólj hozzá

könyv bölcsességek