2016. okt 13.

Laza kerti parti kollégákkal...

írta: IgenPicur
Laza kerti parti kollégákkal...

...barátok látogatóban

Júliusban szerveztünk nálunk egy laza "céges" grillezős napot a direkt kollégáimmal, akik majdnem teljes létszámban meg is tudtak jelenni. Gyakorlatilag Picúr születése óta nem lehetünk már olyan "szorosan" együtt, de mióta távmunkában (április) dolgozom így egy kicsit többet vagyok a képben. Gondoltam miért is ne tölthetnénk együtt egy laza napot. Nekem sokat jelent, hogy az anyaság adta feladatok mellett a munka által nem hülyülök meg teljesen, látok valami mást is, ki tudok kapcsolni és a plusz kereset is jól jön.

A "mi" csapatunk egyébként nem túl nagy, sőt a legkisebb a részlegen, mert 7 + fél tagból áll és időnként van 2-3 gyakornokunk. A fél ember az én lennék: a részmunkaidős távoli munkatárs. A team egy nagy irodában ül együtt, válaszfalak nélkül, így igazán családias a hangulat és a kapcsolatok is. Annak ellenére, hogy mindegyikünk nagyon más mind korban, élethelyzetben és családi állapotunkban. Elmondhatom, hogy ők azok akik rengeteget aggódtak értem/értünk amikor melóba érkezés helyett 2014-ben a kórházba kellett mennem és pár napjára rá megszületett Picúr. Ők egyben azok, akik Picúr diagnózisa ellenére is pozitívan és őszinte örömmel fogadták az érkezését és soha nem éreztettek velem sajnálatot.

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy nekem megadatik az, hogy a család nyújtotta támogató "háttér" mellett szorosan ott van egy lojális és nyitott munkaadó és a mindenben segítségre kész munkatársak. Egy kedves kollégám mondta egyszer, valahogy így: "jó társaságban az ember még a szar lapátolást is örömmel végzi"... és a mi munkakörünkben jut abból - néha még - több is mint elég. Ettől is igazán értékes az együtt töltött idő ami sokkal több, mint amit naponta a szeretteinkre tudunk fordítani.

Igazából a legjobb velük kapcsolatban az, hogy mindig úgy állnak hozzá Picúrhoz, mint bármilyen más kisgyerekhez annak ellenére, hogy mindig beszélünk tornáról és fejlesztésekről, a képességeiről és magáról a DS-ről... de mégis velük teljesen el tudom felejteni azt az állandóan a háttérben motoszkáló aggodalmas komoly érzést magamban, hogy az én kisfiam, mégis csak más... 

Kispajtások hatalmas köszönet nektek a szép napért és cuppantás! Gyertek máskor is! 

Egy kis bónusz:

grill222.jpg

Amit mi láttunk v.s. Amit ők láttak

grill11.jpg

Apja fia! :)

Szólj hozzá

barátok